Így kezelheted kellemesen lazán azt, ha kellemetlenül érzed magad: eláruljuk, hogy csináld

Van egy álmod, de félsz attól, hogy valóra váltsd? Így alakíthatsz ki sikerorientált gondolkodásmódot. 

Mikor léptél ki utoljára a komfortzónádból? Itt most nem arra gondolunk, hogy megkóstoltál egy újfajta olasz tésztát, vagy kipróbáltál egy másik filmzsánert. Hanem arra, amikor olyasmit csináltál, amitől feszült lettél. Amitől a megszokottnál gyorsabb lett a pulzusod. Ha gyakrabban lépsz ki a komfortzónádból, könnyebben élhetsz olyan életet, ami megfelel az életcélodnak. Eláruljuk, hogy ennek mi az oka (és azt is, hogyan csináld).  

Csakugyan ismered a határaidat? 

 

Gyermekként folyamatosan le kell küzdenünk az „első alkalmaktól” való félelmünket. Ezek óriási jelentőségű pillanatok az önfejlődésünk során. Felnőttként azonban sokan közülünk inkább az ismert világ biztonságát választják. Idegtudományi vizsgálatok igazolják, hogy az agyunk a kudarchoz hasonlóan éli meg a bizonytalanságot – ezért vagyunk hajlamosak tartani tőle. Az életcél az „igazi énünk” jobb megismerése során alakul ki. Rá kell jönnünk arra, hogy mi az, ami valóban izgalomba hoz és boldoggá tesz minket, majd kinevezni ezt vezérlő csillagunknak. Bár azt hisszük, ismerjük magunkat, előfordulhat, hogy az új tapasztalatok és a határaink feszegetése révén olyasmire ébredünk rá, amiről nem is hittük volna, hogy képesek vagyunk rá.  

 

Gondolkodj úgy, mint egy sportoló 

„A komfortzóna a stagnálás helye – magyarázza Ben Jenks személyi edző, a Powerlifting Technique weboldal vezető szerkesztője. – Egy fiktív biztonságos tér, amely gátolja a növekedést, a tanulást és a teljes potenciálod kiaknázását. A sportolók ezt eredendően megértik, ezért folyamatosan kitörnek a komfortzónájukból: magasabb edzésintenzitással, összetettebb technikákkal dolgoznak, és nagyívűbb célokat tűznek ki. Mindannyiunknak hasznára válna, ha átvennénk a folyamatos önfejlesztést szem előtt tartó sportolói gondolkodásmódot.” 

 

Ben szerint a szintlépéshez az egyik leghatékonyabb taktika a „kezdőkre jellemző gondolkodásmód” kialakítása.  

 

„Az élsportolók mesterei ennek. Nem számít, hány olimpiai aranyat nyertek, mindig új edzőket, gyakorlatokat és perspektívákat keresnek, hogy előbbre lépjenek. 

 

Alkalmazd ezt a saját életedre – javasolja Ben. – Úgy közelíts az új tapasztalatokhoz, mint egy szerény diák, aki készen áll arra, hogy minél több tudást szívjon magába. Szégyenérzet nélkül tegyél fel minden kérdést, ami csak eszedbe jut. Hibázz bátran, és ne ítélkezz. Koncentrálj a tanulás és a fejlődés folyamatára.” 

Merj nagyot álmodni  

Ha lenne bátorságod ahhoz, hogy a világon bármit megtegyél abban a tudatban, hogy nem bukhatsz el, mi lenne az? A bátorság hiánya és a kudarctól való félelem a két fő dolog, ami visszatarthat minket attól, hogy megtegyük azt, amire a lelkünk vágyik. Lehet, hogy a kérdés hallatán kiderült, hogy mi az egyik leghőbb vágyad. Ani Naqvi, aki az egyik legkeresettebb, szakmailag is elismert coach az Egyesült Királyságban, mindig ezt a kérdést teszi fel ügyfeleinek. „Az agyunk mindig korlátozni fog minket –  magyarázza Ani. – Megpróbálom rávenni az embereket arra, hogy nagyot álmodjanak. Alapesetben hajlamosak vagyunk pragmatikusan gondolkodni: inkább arra gondolunk, hogy mit tehetünk, mint arra, hogy mit tehetnénk. Szeretem feltenni ezeket a kérdéseket, mert segít az embereknek abban, hogy kiszabaduljanak a fejükből, elengedjék gúzsba kötő hiedelmeiket, és egy kreatívabb térbe kerüljenek, ahol tudnak álmodni. Minél kreatívabbakká tudunk válni, és minél jobban ki tudjuk tágítani az elménket azzal kapcsolatban, hogy mi mindent elérhetünk el, annál inkább ráébredünk arra, hogy valóban el fogjuk érni."  

 

Hagyd félni magad, de cselekedj mégis 

Legyen szó munkahelyi prezentációról, arról, hogy van merszed kimondani a véleményed, vagy arról, hogy végre járni kezdj arra a táncórára, amelyiket már rég ki akartál próbálni: természetes, hogy szorongsz, ha ki akarsz lépni a komfortzónádból. Ám épp e miatt az érzés miatt kell mégis megtenned. Egy nemrégiben készült vizsgálatban 550 diákot kértek fel arra, hogy vegyen részt egy kísérletben, ahol a csoport egy részét arra kérték, hogy érezze magát kínosan és kényelmetlenül a gyakorlatok során. Az eredmények a következők: ezek a diákok növelték kitartásukat és kockázatvállalásukat, többet fejlődtek és többet tanultak, mint a többiek. „Tudtad, hogy a nyilvános beszédtől való félelem a legnagyobb félelem a világon? – mondja Ani. – 2021-ben elhatároztam, hogy szembeszállok ezzel a félelemmel – részben azért, hogy teljesítsem azon küldetésemet, hogy hatással legyek több mint negyedmillió vezető életére, részben pedig azért, hogy legyőzzem a félelmemet attól, hogy mit gondolnak rólam az emberek. Mindezt a hitelességemet képviselő értékek szolgálatában tettem. Így aztán több száz ember előtt tartottam bemutatót és beszédet életem első rendezvényén.  Ezt sosem értem volna el, ha nem lépek ki a komfortzónámból, és nem kényszerítem magam arra, hogy leküzdjem az addigi legnagyobb félelmemet” – magyarázza Ani. 

 

A te esetedben mit jelenthet a komfortzóna elhagyása? 

 

Fedezd fel (vagy fedezd fel újra) a szenvedélyeidet  

Gondolkodj el ezen: volt-e olyan hobbid, tevékenységed vagy érdeklődési köröd, amit fiatalabb korodban szerettél, de már nem foglalkozol vele? Ha igen, miért alakult így? Egy felmérés szerint tíz brit felnőttből kilenc felhagyott legalább egy gyerekkori hobbival, és közel egyharmaduk (31%) nem tudja felidézni, mikor próbált ki utoljára új hobbit, vagy kísérletezett valami újdonsággal. Ennek egyik jelentős oka lehet az, hogy a hobbit gyakran olyan dolgok mellé társítjuk, amikben jók vagyunk. 

 

Az iskolarendszer egésze a versengésre van berendezkedve – magyarázza Ani. – Az egész »a legalkalmasabbak túlélésének« elvéről szól. Amikor esetleg ráébredünk, hogy nem mi vagyunk »a legjobbak« valamiben, vagy hogy az érdeklődési körünk esetleg nem kellően karrierorientált vagy jövedelmező, gyakran visszariadunk tőle. Ahogy Eleanor Roosevelt egyszer megfogalmazta: »az élet célja… az élet«.” Mi pedig hozzátennénk, hogy „és csupa olyasmit csinálj, ami valóban izgalmas a számodra”. Nem kell mindenben jónak lenned: élvezd pusztán azt, hogy csinálhatod. 

 

Egy hobbi képes értelmes célt adni nekünk. Egy 2023-ban végzett metaanalízis során több mint 93 ezer idős ember adatait elemezték, és ennek során kiderült, hogy azok, akiknek volt valamilyen hobbijuk, jobb egészségi állapotról, boldogságról és általános elégedettségről számoltak be. Sosem vagy túl idős ahhoz, hogy belekezdj valamilyen hobbiba – ám akár valamilyen régi szenvedélyedhez nyúlsz vissza, akár valami újat próbálsz ki, előfordulhat, hogy úgy érzed: szorongást és félelmet érzel, amiért belevágsz.   

 

Nem tehetem 

Készen állsz arra, hogy új dolgokat próbálj ki? Az ehhez szükséges önbizalom és hajtóerő a sikerhez szükséges gondolkodásmód kialakításán múlik. Hogy segítsen neked, szakértőnk, aki egyúttal képzett hipnoterapeuta is, készített egy vezetett hipnózist, amelynek hatására a gondolkodásmódod tagadásból igenlésbe vált át. Itt tudod kipróbálni.

 

Ha a saját nyelveden feliratozva szeretnéd megnézni a videót, kérjük, kövesd az alábbi utasításokat. Kattints az alábbi videó lejátszására. Koppints a beállítások ikonra (úgy néz ki, mint egy fogaskerék). Kattints a Felirat/CC, majd az Automatikus fordítás gombra, ezután válaszd ki a nyelvet, és élvezd a videót.

Az itt olvasható cikk az Így találod meg az életcélodat mesterkurzus része: ez egy olyan cikk- és videósorozat, amelynek célja, hogy hozzásegítsen a tartalmasabb élethez. Szeretnél belefogni az életcéllal kapcsolatos tévhitek eloszlatásába, ráébredni, hogy mitől gyorsul fel a pulzusod, és több örömöt vinni az életedbe? Ha igen, a többi tartalmat itt találod.

Jessy Deans

Jessy Deans

Jessy Deans is a copywriter with a strong appetite for thought-provoking stories, travel and anything covered in white chocolate. With a background working in the fast-paced television industry, she has learnt the importance of self-care and downtime and believes there’s no such thing as too many candles. She is passionate and committed to her lifelong search for the perfect meal and subscribes to the doctrine that ‘if you can’t love yourself, how are you going to love somebody else’ (Ru Paul).