Ezért fontos az elengedés
Eloise Skinner pszichoterapeuta és író szerint az elengedés olyan, mintha ajtót nyitnánk az új kezdetek és lehetőségek előtt. „Azzal, hogy elengedjük (akár szimbolikusan, akár érzelmileg vagy mentálisan) azokat a dolgokat, amelyek már nem szolgálnak minket, gyakran teret adunk az újrakezdésnek és az új lehetőségeknek” – magyarázza.
„Amikor a múlton vagy olyan dolgokon morfondírozunk, amelyek már nem hasznosak számunkra, azon kaphatjuk magunkat, hogy hasonló minták, szokások vagy viselkedésmódok köszönnek vissza az életünkben, amelyek azt a korábbi életszakaszt tükrözik vissza. Az elengedés magával hozza a lehetőséget, hogy újrakezdjük vagy új irány mentén alakítsuk ki az életünket.”
Catherine Embleton kognitív hipnoterapeuta is egyetért ezzel. „Ha javítani akarsz a mentális jólléteden, el kell fogadnod, hogy muszáj elengedned azokat a gondolatokat és érzéseket, amelyek már nem szolgálnak téged” – mondja.
„A múltbéli megbánások vagy frusztrációk megélése akadályozhatja az előrehaladásodat, és azt is, hogy örömöt vagy boldogságot érezz az adott pillanatban. Lényegében olyan érzelmi terhet rak rád, amely csak nyomaszt téged, és korlátoz a kiteljesedésben.”
Ismerd fel azt, ami visszahúz
„Kérdezd meg magadtól, hogy egy kapcsolat, egy munka, vagy bármi más kibillent-e az egyensúlyodból; örömet és beteljesülést hoz-e, és összhangban van-e az értékeiddel – javasolja. – Ha nem, akkor lehet, hogy ideje átértékelned. Figyelj az érzelmi jelekre; a tartós negativitás vagy a lelkesedés hiánya azt jelezheti, hogy ideje elengedned és továbblépned.”
Embleton egyetért ezzel, és megjegyzi, hogy azt is érdemes figyelembe venni, hogy miért vonakodunk az elengedéstől. „Az emberek gyakran az ismeretlentől való félelmük miatt lépnek nehezen tovább – magyarázza. – Lehet, hogy túlzottan ragaszkodunk a megszokott mintákhoz vagy a mélyen gyökerező negatív hiedelmekhez. Ha nem vagyunk hajlandóak elfogadni a változást, vagy elengedni a negatív érzelmeket, a fájdalom, a megbánás vagy az öngyűlölet ördögi körébe kerülünk. Ezeknek a gátaknak a felismerése az első lépés ahhoz, hogy leküzdjük őket.”
A múltbeli harag és neheztelés elengedése
Ha arról van szó, hogy miként lehet kitépni magunkat a harag és a neheztelés szorításából, May és Skinner egyaránt a megbocsátás átformáló erejét emeli ki. A megbocsátás nem feltétlenül azt jelenti, hogy kibékülünk azokkal, akik megbántottak minket – hanem inkább azt, hogy tudatosan döntünk úgy, hogy elengedjük negatív érzelmeinket, és megajándékozzuk magunkat.
„Hatékony elengedési módszer az, ha keresel egy csendes helyet, a szívedre teszed a kezed, és behunyod a szemed. Minden belégzés közben hangolódj rá a testedre, és minden kilégzés közben képzeld el, hogy leteszed a terheidet – mondja May. – Érezd, ahogy kioldódik benned a feszültség, amelyet mély nyugalomérzés követ. Ez a gyakorlat, amely az önmagunkkal való együttérzést szimbolizálja, képessé tesz arra, hogy tudatosan válaszd az elengedést. Végezd el rendszeresen, hogy érzelmileg felszabadulj, és ezzel az újonnan nyert tiszta tekintettel tudd szemlélni az életedet.”
A lefutott kapcsolatok elengedése
Legyen szó barátságokról vagy szerelmekről, a nem kielégítő kapcsolatokat nagyon nehéz lehet elengedni. Szakértőink azonban egyetértenek abban, hogy az elfogadás és a hála kulcsfontosságú szerepet játszhat ebben. „Fontos, hogy időt szánjunk a veszteség meggyászolására, és ne siettessük az elengedés folyamatát, illetve azt, hogy elszomorodunk a befejezés miatt” – mondja Skinner.
„Ebben az időszakban segítheti a feldolgozást, ha naplót írunk, beszélgetünk a barátainkkal vagy a családtagjainkkal, felkeresünk egy terapeutát vagy más szakembert, átadjunk magunkat a szenvedélyeinknek vagy a hobbijainknak, vagy ha időt szánunk arra, hogy egy-egy öngondoskodó nap során újra kapcsolatba lépjünk önmagunkkal” – tanácsolja.
„Próbálj több időt tölteni a természetben vagy olyasmivel, ami örömet okoz neked. Az is segíthet az illető szimbolikus elengedésében, ha elpakolod a jelenlétére emlékeztető tárgyi emlékeket – például az illető saját holmijait.”
Engedd el azt a munkahelyet, amelyik nem szolgál téged
A kapcsolatok lezárásához hasonlóan az elfogadás akkor is kiemelkedően fontos, ha egy olyan munkahelyet kell elengednünk, amelyik már nem felel meg az értékeinknek, vagy ahol már nem tudunk kiteljesedni. Szakértőink azt javasolják, hogy mérjük fel a karrierrel való elégedettségünket, és gondoljuk át, hogy a jelenlegi munkakörünk hozzájárul-e az általános boldogságunkhoz. Ha nem, akkor lehet, hogy ideje új lehetőségek után nézni, és megszabadulni a nem megfelelő munkával járó kötöttségektől.
„Legyünk nyíltak és őszinték az elmélkedés és önértékelés pillanataiban – tanácsolja Embleton. – Figyeljük meg, hogy bizonyos kapcsolatok vagy munkahelyek milyen érzéseket keltenek bennünk. Egyes helyzetekben kimerülünk, vagy éppen feltöltődünk? Vannak-e visszatérő konfliktusaink vagy elégedetlen időszakaink? Bízzunk az intuíciónkban, és figyeljünk az érzelmi reakcióinkra.”
A túlgondolás leküzdése és az elvárások finomhangolása
„Ebben a tudatosság a legjobb barátod. Úgy tudsz szembeszállni a negatív gondolatokkal, hogy a jelenben maradsz, és átirányítod a fókuszt – állítja May. – Állíts fel reális elvárásokat, és tudd, hogy a tökéletesség elérhetetlen. Érezz hálát azért, amid van, és örülj a kis győzelmeknek. Ha azt veszed észre, hogy túlgondolsz dolgokat, emlékeztesd magad arra, hogy nem mindig van szükség azonnali megoldásra; néha az elengedés egy olyan valós döntés, amely mutatja, hogy bízol a folyamatban. Add át neki magad, és lélegezz.”
Skinner egyetért ezzel, és annak fontosságáról is beszél, hogy megtanuljuk, miként térjünk vissza az adott pillanatba, amikor úgy érezzük, hogy a gondolataink kezdenek szanaszét szaladni. „Ez pont annyira egyszerű, mint amikor időt szánunk arra, hogy a légzésünkre, a testünkre vagy a környezetünkre koncentráljunk, vagy egy gyors meditatív gyakorlatot végezzünk napközben – mondja. – Próbáljuk meg behunyni a szemünket, és vegyünk három mély, a leföldelést segítő lélegzetet.”
Az elengedés mint megoldás elfogadása
Az elengedés nem egyszeri esemény, hanem egy soha véget nem érő út az önfelfedezés és a növekedés, illetve egy fényesebb, teljesebb jövő felé. „Az elengedés aktusa nem egyszerű, és önmunkát igényel, hogy teljes legyen a gyógyulás – erősíti meg May. – De ha egyszer gyakorlattá tettük, az önszeretet és a növekedés aktusává válik, teret adva olyan új tapasztalásoknak és kapcsolatoknak, amelyektől tartalmasabbá válik az utunk.”
Indulj el most ezen az úton ezzel a vezetett meditációval, amely segít elengedni azokat a dolgokat, amelyek már nem szolgálnak téged.