Köztudott, hogy a fák jót tesznek a levegőnek és a körülöttük élő állatoknak, ám a termőföld számára is létfontosságúak – a talaj pedig az a veszélyeztetett erőforrás, amely a jógiként, misztikusként és látnokként ismert Sadhguru (Szadaguru) szerint létfontosságú az élet szempontjából. 

A világunk jó részét termőföld borítja. Ha belegondolunk, a legtöbben nap mint nap látunk földet, legyen az a virágágyásban lévő virágföld vagy az utcákat szegélyező fák törzse mellől kilátszó talaj. Miért figyelmeztetnek hát annyian arra, hogy hamarosan bekövetkezik a „talajkimerülés”, és miért kampányolnak azért, hogy ugyanolyan széles körben beszéljünk erről a kérdésről, mint a fák ültetésének és védelmének szükségességéről? 

Ezért annyira fontos a talajminőség  

A termőtalaj – a talaj legfelső, 12–24 cm-es rétege – tartalmaz a legnagyobb koncentrációban szerves anyagokat és mikroorganizmusokat, és ebben a talajban termeljük meg élelmiszereink 95%-át. Termőtalaj nélkül a világnépesség élelmezése kritikus problémává fog duzzadni. Egyetlen teáskanálnyi termőtalaj több mikrobát tartalmaz, mint ahány ember él a Földön. Mint minden jó dologhoz, ehhez is idő kell – mondja Maria Helena Semedo, aki jelenleg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettese. 3 cm-nyi termőtalaj kialakulásához ugyanis szerinte körülbelül 1000 évre van szükség. A szakértőket még borúlátóbbá teszi az, hogy (számos tényezőnek, köztük az éghajlatváltozásnak köszönhetően) mindössze 80-100 évre elegendő minőségi talaj maradt a Földön. 

A rossz talajok miatt az általunk fogyasztott élelmiszereknek alacsony lesz a tápértéke. A mikrobák hiánya miatt a talaj idővel olyan lesz, mint a homok – kiszárad, és alkalmatlanná válik az élelmiszertermelésre. A World Resources Institute (WRI) megjegyzi, hogy „a talajromlás, különösen Afrika száraz területein, a világ termőterületeinek egynegyedét érintheti”. A jelentés szorgalmazza a megfelelő talajállapot helyreállítására irányuló kísérleteket, mivel ezek jelenthetik a fenntartható élelmezés egyik módját a jövőben. 

Így menti meg Sadhguru a termőtalajt  

Ezért indította el a jógiként, misztikusként, látnokként ismert, India ötven legbefolyásosabb embere közé tartozó Sadhguru a globális Save Soil mozgalmat: hogy összehozza az embereket, és felhívja a figyelmüket a megfelelő talajállapotra, és felszólítsa őket, hogy álljanak ki ezért a célért. Sadhgurunak, akit többek között Deepak Chopra, dr. Jane Goodall DBE, Rosario Dawson, Tony Robbins, a dalai láma és mások is támogatnak, az a célja, hogy petíciót nyújtson be a világ vezető politikusainak, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, miszerint legalább 3–6%-kal pótolják a talaj szervesanyag-tartalmát. Sadhguru olyannyira elkötelezett a figyelemhívás mellett, hogy 2022-ben száznapos, harmincezer kilométeres útra indult az Egyesült Királyságtól Indiáig, és áthaladt huszonöt országon, hogy hétköznapi emberekkel, vezetőkkel és szakértőkkel találkozzon, és hírét vigye a mozgalomnak. 

Hiszen nem csak az élelmiszertermelés forog kockán – bár ennek önmagában elég motiválónak kellene lennie. A Sadhguruhoz hasonló kampányvezetők a negatív környezeti hatásokra is rámutatnak. A tápanyagokban gazdag talajban lévő szerves anyag a saját súlyának akár 90%-át is képes vízként megkötni, és idővel, lassan kiengedni a talajba, ami létfontosságú a szárazságra hajlamos területeken. A kimerült talaj azonban nem képes elnyelni vagy szabályozni a vizet, ami idővel vízhiányt, aszályokat és árvizeket okozhat. 

És miközben a klímaváltozás kihat a termőtalaj minőségére, a létfontosságú termékeny talaj hiánya visszahat a klímaváltozásra. A talajban háromszor annyi a megkötött szén, mint az élő növényzetben, és kétszer annyi, mint a légkörben. Ha nem hozzuk rendbe a Földet beborító termőföldeket, 850 milliárd tonna szén-dioxid kerülhet ki a légkörbe: ez több, mint az emberiség teljes kibocsátása az elmúlt harminc évben összesen. 

Ha érdekelnek a talajjal kapcsolatos érdekességek, keresd fel a következő oldalt: visit consciousplanet.org 

Mit tehetünk tehát a talaj megmentéséért?  

Először is ne feledkezzünk meg a fákról. Tanulmányok igazolják, hogy a faültetés és -pótlás létfontosságú tényező a talajminőség javulásában, ráadásul a fák által adott árnyék is bizonyítottan javítja a talajminőséget.Ráadásul egy, az elsősorban árnyékolás céljából termesztett fákról szóló tanulmány megállapítja, hogy „a fák lehullott leveleket juttatnak a talajba, amely mulcsként működik, és szerves anyaggal, illetve ásványi anyagokkal gazdagítja azt”.  

A Rituals partnerséget kötött a Sacred Forests-cel, egy innovatív természetvédelmi startuppal, hogy segítsünk az arhuacóknak visszaszerezni, beültetni és megvédeni bolygónk egyik legfontosabb területét. Itt olvashatsz bővebben a Sacred Forests-cel és az arhuacókkal folytatott munkánkról Sadhguru pedig eközben mindannyiunkat arra bátorít, hogy szólaljunk fel, és vigyük hírét ennek a kevésbé ismert problémának akár a közösségi médiában, akár a helyi politikusok bevonásával, akár a barátaink és családtagjaink érzékenyítésével. Hogy többet megtudjunk, sikerült utolérnünk őt impozáns méretű kerékpáros körútja közben. Ezt mondta nekünk. 

Rituals: Emlékszel arra, hogy mikor és hol tudatosult benned először, hogy mekkora veszélyben van a termőtalaj jövője? 

Sadhguru:Ez az utazás a tapasztalatok szintjén nagyon korán elkezdődött számomra, mivel mindig is a szabadban éltem, és van egyfajta érzékem a termőföldhöz. Tehát az elkötelezettségem nagyon régóta megvolt, de a cselekvés ideje 1998-ban jött el. 1998-ban egy szakértői csoport azt vetítette előre, hogy 2025-re az egyik indiai állam, Tamilnádu elsivatagosodik. Nem szeretem az előrejelzéseket. Az emberek statisztikák és rideg számok alapján készítenek előrejelzéseket; nem veszik figyelembe az emberi törekvéseket és vágyakat, és azt, hogy mi lakozik az emberek szívében.  

Úgy döntöttem, hogy körbeautózom Tamilnádut, és körülnézek. Rájöttem, hogy az előrejelzés beteljesedéséhez talán még 2025-ig sem kell várni! A kis folyók kiszáradtak, miközben a házakat a folyómedrekre építették, a talaj nedvességtartalma pedig még a pálmafáknak – a sivatagi növényzetnek – sem elég a túléléshez. Ezért elindítottuk a Project Green Hands nevű mozgalmat, hogy elültessünk 114 millió fát, ami elég ahhoz, hogy Tamilnádu földterületének legalább 33%-át zöld növényzet borítsa, ami az országos célszámmal is megegyezett. Eddig 65 millió fát ültettünk. Azóta folyamatosan és hangosan beszélek a talaj problémájáról. Nem arról van tehát szó, hogy a „Conscious Planet – Save Soil” mozgalom ötlete csak úgy kipattant a fejünkből. Az elmúlt évtizedekben már sokat dolgoztunk ezen. Bizonyos szempontból akár a Project Green Hands projektről, akár később indult Rally for Rivers vagy Cauvery Calling kezdeményezésről van szó, nincs közöttük lényegi különbség – mindegyiknek a talaj áll a középpontjában. Ezért indítottuk el a Conscious Planet – Save Soil mozgalmat. A mozgalom részeként világszerte legalább 3,5 milliárd polgárhoz szeretnénk eljutni, hogy minden politikai pártot és kormányt hosszú távú talajregenerációs politikára ösztönözzünk. 

Rituals: Azt mondtad: „Siránkozó vagy a felelősséget vállaló nemzedék akarunk lenni?” De jelenleg annyi minden van a világban, amiért felelősséget kell vállalni. Miért gondolod, hogy ez az az ügy, amiért mindannyiunknak össze kellene fognunk? 

Sadhguru: Amikor az egyik ENSZ-ügynökségnél jártam, azt kérdezték tőlem: „Sadhguru, mi az a három legfontosabb dolog, amivel foglalkoznunk kellene?” Azt feleltem: „A talaj, a talaj és a talaj!”, mert mindennel összefügg. Ha ugyanis ezt az egy dolgot rendbe tesszük, a többi is magától értetődően rendbe fog jönni. Akár a klímaváltozás visszafordítása, a szén-dioxid megkötése, a hőmérséklet-emelkedés korlátozása vagy a vízhiány megoldása a célunk, először a talajt kell rendbe tennünk.  

A talaj nagyon jelentős szén-dioxid-elnyelőnek és a bolygó legnagyobb vízgyűjtőjének számít. A szén-dioxid maximális mennyiségben mindig is a talajban volt, most azonban nagyrészt kikerült a légkörbe, ahol nincs jó helyen, és ez globális felmelegedést okoz. Ugyanaz a talaj, amelyik képes szén-dioxidot és metánt kivonni a légkörből, most kibocsátóként viselkedik, méghozzá azért, mert felszántva és megnyitva hagyjuk a szántóföldeket, mindenféle mikrobiális tevékenység nélkül. A mikrobiális biodiverzitás csökkenésével párhuzamosan fokozódik a gázok kiáramlása a talajból. Ez a nagyipar szennyezőanyag-kibocsátása és a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, az olaj stb. elégetése miatt is történik. De a globális felmelegedést közel negyven százalékban egyszerűen a talajromlás okozza. Ha a talaj termékeny, akkor nem lesz vízhiány. Ha a talaj termékeny, és elegendő növényzet van rajta, akkor a levegő is megtisztul. Ezért kell tehát a talajra fordítanunk a figyelmünket.  

Ha most elkezdjük, 15–25 év múlva jelentős fordulat fog beállni. De ha mondjuk várunk még 25–50 évet, és csak akkor próbáljuk visszafordítani a helyzetet, állítólag akár 200 évig is eltarthat majd. Az az időszak pedig katasztrofális lesz az emberiség mint faj számára. 

Rituals: Emlékszel arra, hogy mikor és hol tudatosult benned először, hogy mekkora veszélyben van a termőtalaj jövője? 

Sadhguru:Ez az utazás a tapasztalatok szintjén nagyon korán elkezdődött számomra, mivel mindig is a szabadban éltem, és van egyfajta érzékem a termőföldhöz. Tehát az elkötelezettségem nagyon régóta megvolt, de a cselekvés ideje 1998-ban jött el. 1998-ban egy szakértői csoport azt vetítette előre, hogy 2025-re az egyik indiai állam, Tamilnádu elsivatagosodik. Nem szeretem az előrejelzéseket. Az emberek statisztikák és rideg számok alapján készítenek előrejelzéseket; nem veszik figyelembe az emberi törekvéseket és vágyakat, és azt, hogy mi lakozik az emberek szívében.  

Úgy döntöttem, hogy körbeautózom Tamilnádut, és körülnézek. Rájöttem, hogy az előrejelzés beteljesedéséhez talán még 2025-ig sem kell várni! A kis folyók kiszáradtak, miközben a házakat a folyómedrekre építették, a talaj nedvességtartalma pedig még a pálmafáknak – a sivatagi növényzetnek – sem elég a túléléshez. Ezért elindítottuk a Project Green Hands nevű mozgalmat, hogy elültessünk 114 millió fát, ami elég ahhoz, hogy Tamilnádu földterületének legalább 33%-át zöld növényzet borítsa, ami az országos célszámmal is megegyezett. Eddig 65 millió fát ültettünk. Azóta folyamatosan és hangosan beszélek a talaj problémájáról. Nem arról van tehát szó, hogy a „Conscious Planet – Save Soil” mozgalom ötlete csak úgy kipattant a fejünkből. Az elmúlt évtizedekben már sokat dolgoztunk ezen. Bizonyos szempontból akár a Project Green Hands projektről, akár később indult Rally for Rivers vagy Cauvery Calling kezdeményezésről van szó, nincs közöttük lényegi különbség – mindegyiknek a talaj áll a középpontjában. Ezért indítottuk el a Conscious Planet – Save Soil mozgalmat. A mozgalom részeként világszerte legalább 3,5 milliárd polgárhoz szeretnénk eljutni, hogy minden politikai pártot és kormányt hosszú távú talajregenerációs politikára ösztönözzünk. 

Rituals: Azt mondtad: „Siránkozó vagy a felelősséget vállaló nemzedék akarunk lenni?” De jelenleg annyi minden van a világban, amiért felelősséget kell vállalni. Miért gondolod, hogy ez az az ügy, amiért mindannyiunknak össze kellene fognunk? 

Sadhguru: Amikor az egyik ENSZ-ügynökségnél jártam, azt kérdezték tőlem: „Sadhguru, mi az a három legfontosabb dolog, amivel foglalkoznunk kellene?” Azt feleltem: „A talaj, a talaj és a talaj!”, mert mindennel összefügg. Ha ugyanis ezt az egy dolgot rendbe tesszük, a többi is magától értetődően rendbe fog jönni. Akár a klímaváltozás visszafordítása, a szén-dioxid megkötése, a hőmérséklet-emelkedés korlátozása vagy a vízhiány megoldása a célunk, először a talajt kell rendbe tennünk.  

A talaj nagyon jelentős szén-dioxid-elnyelőnek és a bolygó legnagyobb vízgyűjtőjének számít. A szén-dioxid maximális mennyiségben mindig is a talajban volt, most azonban nagyrészt kikerült a légkörbe, ahol nincs jó helyen, és ez globális felmelegedést okoz. Ugyanaz a talaj, amelyik képes szén-dioxidot és metánt kivonni a légkörből, most kibocsátóként viselkedik, méghozzá azért, mert felszántva és megnyitva hagyjuk a szántóföldeket, mindenféle mikrobiális tevékenység nélkül. A mikrobiális biodiverzitás csökkenésével párhuzamosan fokozódik a gázok kiáramlása a talajból. Ez a nagyipar szennyezőanyag-kibocsátása és a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, az olaj stb. elégetése miatt is történik. De a globális felmelegedést közel negyven százalékban egyszerűen a talajromlás okozza. Ha a talaj termékeny, akkor nem lesz vízhiány. Ha a talaj termékeny, és elegendő növényzet van rajta, akkor a levegő is megtisztul. Ezért kell tehát a talajra fordítanunk a figyelmünket.  

Ha most elkezdjük, 15–25 év múlva jelentős fordulat fog beállni. De ha mondjuk várunk még 25–50 évet, és csak akkor próbáljuk visszafordítani a helyzetet, állítólag akár 200 évig is eltarthat majd. Az az időszak pedig katasztrofális lesz az emberiség mint faj számára. 

Rituals: Mi az az egy dolog, amit mindenki megtehet azért, hogy érdemi változást érhessen el? 

Sadhguru:Jelenleg mindenki rá akarja tenni a kezét a földekre, mert ilyen a korszellem. De nem erre van szükség. Ha a megoldás a cél, és nem csak a személyes megelégedettség, akkor a talaj regenerálását minden nemzeti politikába bele kell venni. Hiszen lehet, hogy jelenleg valaki nagyszerű munkát végez a talaj védelméért a saját gazdaságában, de mi a garancia arra, hogy ezt a következő generáció is folytatni fogja? Lehet, hogy sivatagot csinálnak belőle. Ezt tettük mi is mindössze egy-két generáció alatt, nem igaz? Tehát azt, hogy miként kell bánnunk a talajjal, be kell emelni a politikába. Meg kell értenünk, hogy a talaj nem a tulajdonunk. Hanem az örökségünk. Az előző generációktól kaptuk. Nagyon fontos, hogy élő állapotban adjuk át a jövő generációknak – hogy élő talaj, ne pedig halott anyag legyen. 

Az Európai Unió arra készült, hogy előáll egy olyan jogszabállyal vagy ajánlással, amelynek értelmében minden tagországnak a regeneratív mezőgazdaság felé kell fordulnia, ami nagyon pozitív fejlemény lett volna, de sajnos a háborúra hivatkozva elhalasztották. A háború sajnos fájdalmasan valóságos. De a létfontosságú dolgok elhalasztása is az. Nem hiszem, hogy halogatásra lenne szükség. A létfontosságú dolgoknak, különösen az ökológia tekintetében, továbbra is meg kell történniük. Ha a dolgok a háború miatt elakadnak, akkor egy hat hónapos halasztás helyénvaló – de éveken át nem szabad halogatni. Az európai embereknek legalábbis azt kellene kérniük, hogy hozzák előre a kérdést. Te is írhatsz a helyi vezetőnek, és ráveheted az összes barátodat és gyermekedet, hogy írjanak nekik. Ha a vezetőkhöz egymillió levél érkezik, akkor a feladat el lesz végezve. Nem hagyhatják ugyanis figyelmen kívül..  

Itt olvashatsz 10% Profit Pledge vállalásunkról, amelynek az a célja, hogy javuljon az emberek és a bolygó közötti egyensúly.