Zuhanyhíradó: Az élet úgy van berendezve, hogy elveszíted miatta magaddal a kapcsolatot – megmutatjuk, hogyan térhetsz vissza magadhoz. 

Ha elveszettnek, elégedetlennek érzed magad, vagy beleragadtál a napi rutinba, akkor előfordulhat, hogy nincs életcélod. Megnyugtató lehet azonban számodra, hogy ez jó eséllyel nem a te hibád. Életcélszakértőnk, Ani Naqvi elmagyarázza, hogy a modern nyugati élet miért van arra berendezkedve, hogy úgy érezzük, elszakadtunk autentikus önmagunktól, és mit tehetünk azért, hogy változtassunk ezen.  

Milyen érzés, amikor rátalálsz az életcélodra?

„Az életcélod afféle vezérfonál – magyarázza Ani. – Vezérlő csillag az élet minden területén, a magán- és szakmai életben egyaránt. Ha rátalálsz, elönt a kiteljesedés, az elégedettség és a megérkezettség, a béke, az öröm és a harmónia érzése, hogy csak néhányat említsek. Az életcél megtalálása a belsődet tölti meg, és értelmet ad az életednek.” Ahhoz, hogy megtaláljuk az életcélunkat, oda kell figyelnünk a saját autentikus vágyainkra és szükségleteinkre. Miért van az, hogy ezt ennyien elmulasztják? Íme három fontos ok, amiért esetleg nehezedre esik meghallani ezt a belső hangot. 

1. Félelem 

Kisgyermekkorunkban a világ afféle bőségszaru – szabadon végezhetjük a tevékenységeinket és felfedezhetjük érdeklődési köreinket, mindezt az élvezetek jegyében. A kor előrehaladtával azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik ránk az érdeklődési köreink miatt. Jók vagyunk-e bennük? Termelnek-e számunkra anyagi hasznot? Hasznos időtöltésnek bizonyulnak-e? „A felnövéssel párhuzamosan borít el minket a félelem – magyarázza Ani. – Azokra a dolgokra, amikre szükségünk van, vagy amikre vágyunk, rávetül a szüleink azon aggodalma, hogy jó jegyeket, jó munkát és fizetést kapjunk. Az egész iskolarendszer a versengésre és a legalkalmasabbak túlélésére van berendezkedve.” 

A szüleinktől, a tanárainktól és a barátainktól is azt tanuljuk, hogy a kudarctól félni kell.  

„A félelem a túlélő agy normális működése – magyarázza Ani. – A félelem miatt nem sétálunk be gyalog az autók közé, azt viszont mégsem akarjuk, hogy a félelem határozza meg az életünket. A félelem az elménkben jön létre, vagyis érzékelt (nem valós) pszichológiai fenyegetés. A kutatások szerint naponta akár 100 ezer gondolatunk is lehet, ezek többségükben a tudattalanban vagy a tudatalattiban támadnak.” 

Carl Gustav Jung pszichiáter szerint „mindaddig, amíg a tudattalan tudatossá nem válik, a tudatalatti fogja irányítani az életed, és te sorsnak fogod hívni.” A háttérben mindannyiunk fejében fut egy forgatókönyv, amely az élettapasztalatainkon alapul. Agyunk természetes negatív előítéletének köszönhetően nagyobb valószínűséggel emlékszünk a bántásokra, mint a dicséretekre, és könnyebben felidézzük a negatív eseményeket a pozitívakkal szemben. A félelem legyőzése érdekében ezt az előítéletet úgy kell leküzdeni, hogy fejlesztjük a mentális fittségünket. 

PRÓBÁLD KI: Nézz szembe a félelmeiddel

A félelmek leküzdésének kulcsa az, hogy negatív gondolatainkat pozitívakra cseréljük. Ani három lépést mutat ehhez: 1. vedd észre, 2. nevezd meg és 3. semlegesítsd.  

Vedd észre

„Az első lépés annak a tudatosítása, hogy mit gondolsz tudat alatt. Ha nem vagy tisztában azzal, hogy a háttérben tudattalanul fut egy forgatókönyv, amely mindenféle félelmetes üzenetet küld neked, akkor természetesen az lesz számodra a valóság.” 

Ha legközelebb felmerül benned egy negatív gondolat, szánj mindössze egyetlen másodpercet arra, hogy tudomásul vedd. 

Nevezd meg

Az ez utáni következő lépés a beavatkozás. Az elménk tele van különböző szabotőr gondolatokkal – ha észreveszed, hogy felbukkan egy, adj neki nevet. Ez a név lehet pl. az, amitől szorongok vagy az, hogy az emberek kedvében járjak: adj neki nevet, hogy el tudd különíteni a többi gondolattól.  

Semlegesítsd

„Most, hogy megnevezted, következhet a gondolatok ABC-je” – mondja Ani. 

Ha a gondolatod tartalma a következő: „sosem leszek sikeres”, futtasd át a következő három kérdésből álló szűrőn: 

Pontos (accurate)? – Kérdezd meg magadtól, hogy a gondolat valóban igaz-e. Volt-e már olyan alkalom, amikor bármikor, bármiben is sikerrel jártál? Ha a válasz igen, akkor a gondolat nem pontos.  

Kiegyensúlyozott (balanced)? – A „soha” egy abszolút érték, ezért légy tudatában annak, amit mondasz, és vigyázz, hogy ne ess túlzásba a negatívumokkal. 

Teljes (complete)? – Vedd fontolóra és kérdőjelezd meg ezeket a negatív hiedelmeket és gondolatokat. Tedd fel a kérdést: az adott gondolat „tény” vagy önszabotázs? 

Ha az ABC-módszerrel elemzed a negatív gondolataidat, valószínűleg legalább egy – de akár az összes – kérdésre nemmel fogsz válaszolni. Gondolj csak az életed során elért sikerekre!  

Így elvetheted ezt a negatív gondolatot, és ellenkező előjelű, pozitív megerősítésre cserélheted. Ebben az esetben a következőt ismételd magadban: „sikeres vagyok”.   

„Képzeld csak el azt, hogy az agyad olyan, mint egy kert, amiben gyomok teremnek – magyarázza Ani. – Napközben rendszeresen be kell mennünk oda, és ki kell tépkednünk a földjéből az összes gyomot. Ezután pedig elvetjük benne a magokat, hogy gyomos kertből virágoskertté változhasson az agyad.” 

2. A társadalom szerkezete

Miután ott hagytuk az iskolapadot, a kapitalizmus is jelentős szerepet játszik a sikerről alkotott képünk kialakításában. Miközben a pénzkeresésre és arra figyelünk, hogy felérjünk a csúcsra, a rendszer arra kényszerít bennünket, hogy azt higgyük, annyit érünk, amennyit keresünk.A vagyon utáni hajsza elfeledtetheti velünk, hogy mi az, ami igazán fontos számunkra, így elönthet minket az elveszettség és a beteljesületlenség érzése. 

„Minél anyagiasabb vagy, annál jobban támaszkodsz az anyagi dolgokra. Ha sok mindenre vágysz, akkor nem okoznak örömöt számodra az élet egyszerű dolgai – magyarázza Ani. – Én megtanultam, hogy örülni kell annak, amink van. Rákkal diagnosztizáltak, és nagyjából öt évig nem kerestem pénzt. Ki kellett adnom a londoni lakásomat. Sokat költöztünk, Görögországba, illetve a tengerentúlra, Thaiföldre és Indiába, hogy csak néhányat említsek. Egyszerű szállásokon éltünk, de ez sem számított. Sokkal fontosabb volt az, hogy stresszmentes környezetben, egyszerű és olcsó helyen legyünk, mert nem volt sok pénzünk. Mezítláb jártam, a tengerparton sétáltam, és nagyon egyszerű, könnyed életet éltem. Míg korábban, Londonban élve sokféle táskám, cipőm és drága ruhám volt, és magassarkúban jártam dolgozni, mégis nyomorultul éreztem magam. Valószínűleg ez is hozzájárult a rákbetegségem kialakulásához. A gyógyulási folyamatnak tehát az is része lett, hogy elengedtem ezeket a dolgokat.” Az életcél hiánya olykor a perspektíva hiányának tulajdonítható. Ha felismered, hogy mit jelent számodra (nem pedig társadalmi szempontból) a siker, és hogy mennyire értékes vagy, akkor kiteljesedettebbnek fogod érezni magad.  

PRÓBÁLD KI: Gyakorold a hála érzését  

Nem úttörő tanács következik: gyakori, hogy amikor arra gondolunk, miért vagyunk hálásak, külsődleges tényezőkkel – a körülöttünk lévő emberekkel vagy dolgokkal – magyarázzuk. Igazán az javíthat életcélodon, ha a hálád arra a személyre összpontosul, aki vagy, valamint arra, amit adni tudsz a világnak. „Naponta emlékeztesd magad az összes csodás tulajdonságodra – mondja Ani. – Ha feltétel nélkül szeretjük önmagunkat, az segít abban, hogy másokat is feltétel nélkül szeressünk – ezáltal pedig tudatosan törekszünk arra, hogy jobbá tegyük a világot. Ha szeretjük magunkat, nem ítélkezünk magunk felett. És így nem ítélkezünk mások felett sem, együttérzőbbek vagyunk, ezáltal pedig az összes tudatossági szintünk megemelkedik, és végül olyan világot teremtünk, amilyenben élni szeretnénk.” Próbálj hálanaplót vezetni: mindennap írj bele valamit, amiért hálás vagy magaddal kapcsolatban. Egy-egy nehéz időszakban hasznos lehet, ha visszanézed ezeket, és emlékezteted magad arra, hogy miként adsz értelmet a saját és mások életének. 

3. Párhuzamos feladatvégzés (multitasking)

„Az emberek azt hiszik, hogy a multitasking hasznos, pedig nem az – magyarázza Ani. – Nem nagyon megy nekünk a multitasking. Rendkívül káros az agynak. Egyszerre csak egy dolgot lenne szabad csinálnunk, így ha állandóan tele van a fejünk, nincs meg a terünk arra, hogy alkossunk és ihletet nyerjünk. A munkahelyünkre utazva valószínűleg a telefonunkat pörgetjük, vagy valami mást csinálunk közben. Az emberek ritkán vannak csak jelen a pillanatban. Emberi lények vagyunk, nem emberi gépek. Kutatások szerint az agynak időre van szüksége ahhoz, hogy unatkozzon. Ahhoz, hogy ihletet érezzünk, unatkoznunk kell, amely az agy tétlenségével jár – ekkor jön az ihlet. 

        „Emberi lények vagyunk, nem emberi gépek.”

Minél több időt tudunk azzal tölteni, hogy jelen vagyunk önmagunkban és abban, ami körülvesz minket, a lelkünk annál inkább képes lesz beszélni hozzánk, mi pedig meg fogjuk hallani. Máskülönben elvész a hangja a fejünkben zúgó folytonos zajban. Márpedig ott élnek a félelmeink és a szabotőr gondolataink.”

PRÓBÁLD KI: Sajátítsd el a tudatos jelenlét varázslatos művészetét 

„Legközelebb, amikor vonaton, buszon vagy bármilyen más tömegközlekedési eszközön utazol, olvasás, zenehallgatás vagy a telefonod pörgetése helyett szánj időt arra, hogy megfigyeled a környezetedet” – tanácsolja Ani. Tedd fel magadnak a kérdést: 

• Ki van körülötted?  
• Mit csinál?  
• Milyen a kinti környezet?  

„Nézz ki az ablakon, figyeld az esőt vagy a napsütést. Vagy akár mosolyogj rá az útitársaidra” – javasolja Ani. Az emberek annyira gyakran beszélnek „lélekkeresésről”, hogy ez már afféle közhellyé is vált – ám az önmagunkkal, zavaró tényezők nélkül töltött idő megvilágosító erejű lehet. „Sétálj egyet a környéken – javasolja Ani. – Szó szerint arról beszélek, hogy szánj időt arra, hogy megszagolod a virágokat. A (tudatos) jelenlét ezen pillanatai azok, amelyek segítségével újra kapcsolódni tudsz az igazi lényedhez. Csak akkor tudunk kapcsolódni valódi, spirituális énünkhöz, ha teret hagyunk erre. Akkor találkozunk a szellemünkkel, ha az elménk csendes.” 

A perfekcionizmustól az önbizalomhiányig sok másfajta magatartás is visszatarthat attól, hogy a legjobb önmagad legyél. Szakértőnk, Ani összeállított egy kvízt a weboldalán, amelyből kiderül, hogy hogy állsz az önszabotázzsal. Ide kattintva tudod kitölteni. 

Az itt olvasható cikk az Így találod meg az életcélodat mesterkurzus része: ez egy olyan cikk- és videósorozat, amelynek célja, hogy hozzásegítsen a tartalmasabb élethez. Szeretnél belefogni az életcéllal kapcsolatos tévhitek eloszlatásába, ráébredni, hogy mitől gyorsul fel a pulzusod, és több örömöt vinni az életedbe? Ha igen, a többi tartalmat itt találod.